Miért engem válassz

A hosszú válasz az, hogy jelenleg egy Szlovákiában tevékenykedő befektetési tanácsadónak elegendő, ha van egy érettségije, részt vesz pár hétvégi iskolázáson és sikeresen letesz egy nagyon egyszerű vizsgát és már mehet is „tanácsot adni” és „vagyont kezelni.

 

Azonban ez a tudás csak arra elegendő, hogy ki tudja tölteni azokat a nyomtatványokat azokhoz a befektetési szerződésekhez, melyekről a hétvégi oktatáson tanult. Vagy helyesebben mondva arra képezték ki, hogy eladja azokat a sokszor drága és előnytelen befektetési szerződéseket. Ez ugyanúgy igaz a banki ügyintézőkre azzal a különbséggel, hogy ők ráadásul csak a saját bankjuk termékeit kínálhatják.

 

Ezeken a hétvégi oktatásokon megtanulják, hogy a részvényalapok „kockázatosabbak” a kötvényalapok meg „kevésbé kockázatosak”. Így tudnak ajánlani befektetéseket a konzervatív ügyfeleknek, de a dinamikusabbaknak is. Elég csak annyit tudni, hogy a megfelelő mezőbe tegye ez X-et.

Viszont ezeken a képzéseken nem tanulják meg, hogy az egyes kötvénybefektetések között nagyon is lényeges eltérések vannak, hiszen a kötvények különböznek a kibocsátó államban, pénznemben, lejáratban, de a kamatfizetés nagyságában és gyakoriságában is. Sőt inflációhoz vagy jegybanki alapkamathoz is lehetnek kötve. Ezekből a kötvényekből aztán különböző stratégiák mentén más és más tulajdonságokkal rendelkező kötvényalapokat lehet kialakítani, melyek különbözően reagálnak a gazdasági környezet változásaira. És ha ehhez még hozzáteszem, hogy az államkötvények mellett nagyon sok kötvénylap vállalati kötvényeket is tartalmaz szintén más és más tulajdonságokkal, akkor könnyen belátjuk, hogy a befektetési tanácsadás nem csupán arról szól, hogy hova kerüljön az a bizonyos X a szerződésben.

 

Az egyes részvénylapok közti különbség még a kötvényalapok változatain is túltesz. Messze nem elég annyit tudni, hogy megnézzük az egyes alapok múltbeli teljesítményét és oda fektetünk, amelyeknek a legnagyobb volt a hozama. Minden részvényalap végső soron részvényeket, vagyis vállalati részesedéseket tartalmaz. A különböző befektetési alapok, vagy ETF-ek végül bizonyos kritériumok alapján próbálnak hasonló vagy épp ellentétes tulajdonságú részvényeket kiválasztani, hogy abból alakítsanak ki különböző stratégiákat. Minden befektetési tanácsadónak illene tudni, hogy az egyes stratégiák hogyan reagálnak a gazdasági környezet változására. Tudniuk kell például, hogy a növekedési részvények miként reagálnak a kamatkörnyezet változásaira, vagy mi történik az osztalékfókuszú részvényalapokkal a magas inflációs környezetben, de azt is tudni kellene, hogy az egyes valuták egymás hoz képesti le és felértékelése hogyan hat a különböző pénznemben vezetett részvényalapokra. És akkor még nem beszéltünk az egyes alapokban lévő részvények értékeltségéről, vagyis arról, hogy most épp drágán vagy olcsón tudjuk őket megvásárolni. Ez a sok-sok tulajdonság végső soron a befektetés kockázatát növeli vagy csökkenti és befolyásolja az elérhető hozam nagyságát. És akkor még nem érintettük a befektetési alapok, vagy ETF-ek költségeit vagy az adózást sem.

 

Amit a fentiekben felsoroltam az csak a jéghegy csúcsa. Egy befektetési tanácsadónak rengeteg egyéb paramétert is ismernie, és azt folyamatosan figyelnie kell. Ha bővebben érdekel a téma, akkor további információkat a könyvemben találsz, melyet ingyenesen e-book formátumban itt tölthetsz le.

 

Lényeg, hogy egy jó befektetési tanácsadónak szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. Nem elég a hétvégi iskolázás, meg az alapszintű ismeretek.

Te hagynád, hogy egy olyan orvos kezeljen, akinek nincs orvosi végzettsége? És azt elfogadod, hogy egy olyan „tanácsadó” kezelje a befektetéseid, akinek nincs szakirányú közgazdasági vagy pénzügyi egyetemi végzettsége?

 

Hogy ki milyen befektetési tanácsadót bíz meg, az a saját döntése. Ha engem választasz a szakmai tudásomban - melyet a Budapesti Corvinus Egyetem vállalati pénzügy szakán szereztem - nem fogsz csalódni, ahogy sok-sok más felvidéki magyar sem csalódott. Az ő véleményüket rólam itt olvashatod.